GRENCSÓ ISTVÁN
a Katlan és a Kovács udvarház díszvendége
 

Az idei Katlan díszvendégei lesznek: Bukta Imre képzőművész, Jiri Menzel cseh színész, filmrendező, Jozef Nadj, azaz Nagy József, vagy Szkipe, a vajdasági eredetű, de Franciaországban világkarriert csinált (Jel Theatre, Orleans) új színházi rendező, koreográfus és Grencsó István.

A díszvendégek bizton megkapják kellő méltatásukat a központi programban, de a Kovács udvarházhoz, és természetesen a MEDIAWAVE-hez is szorosan kötődő Grencsó István széleskörű művészeti tevékenységét itt külön és személyes megjegyzésekkel fűszerezve is szeretnénk kiemelni.

Grencsó István szuverén életpályával rendelkező személyiség, akit a közönség és szakma is jazzel, pontosabban improvizációval foglalkozó, megkérdőjelezhetetlen és minőségi életművű muzsikusként és zeneszerzőként tart számon.

Nem elrejtve ezen ismert kvalitásait, a Kovács udvarház idei programjában szeretnénk felfedni Grencsó István kevéssé ismert vagy akár teljesen rejtett arcait is.

Mielőtt azonban „A Másik Arc” fellebbentésének nekifognánk, illendő összefoglalni ismert tevékenységét, némi történeti köntösbe öltöztetve.

RÖVID ÉLETRAJZ

Zenei pályafutása és ismertsége a szombathelyi és kőszegi eredetű Masina Jazz Csoportban indult, a hetvenes évek végén. A fenti városok fiatal munkásosztályából kikerülő zenekari tagok (Grencsó István, Scheer József, Geröly Tamás), ugyanis már akkor felvállalták az indulást akár negatív értelemben is kiváltó élethelyzetet és a 68-as diáklázadások vidéki, magyar lecsapódásaként, első kazettán kiadott illegális hanghordozójukon a TMK alkotóműhely alnévvel illették magukat (1983). A TMK rövidítés ma már kevéssé ismert, de Tervszerű Megelőző Karbantartás ipari munkafolyamat rövidítése, hiszen hőseink TMK lakatos és villanyszerelőként építették akkortájt a szocializmust.

Másrészt bontogatták is, zenei ékeket verve repedező falaiba. Fura, egyáltalán nem szokványos, jazz és rock határán mozgó, egyértelműen egyedi zenével állt elő a Masina, amelyben a csoport frontembere Grencsó István volt furulyán és szaxofonon. Egy-két év alatt meglehetős országos ismertségre tettek szert Szombathelyről, majd többségében beszippantotta őket a főváros.

Grencsó saját Kollektíva nevű – máig működő – formációja mellett, „másodhegedűs” lett az első, „klasszikus” Dresch Quartetben, amely zenekar a kor leginnovatívabb fiatal magyar zenekara volt. Játékmódjuk erejét nem kis mértékben a két egyedi hanggal rendelkező, de ugyanakkor csaknem ellentétes zenei szemlélettel bíró muzsikus adta. Akkor - a nyolcvanas ével elején-közepén - még Szabados György szárnyai alatt fejlődő és a zenei határokat feszegető, fiatal, formabontó muzsikusok voltak. Ma a magyar improvizatív zene legnagyobb tekintélyeinek számítanak, ha az itthoni torz szakmai értékrend alapján nem is mindig így látszik, de külföld megítélése egyértelmű.

Hogy miként is került egy azóta is meglévő erőteljes törésvonal a magyar jazz többségében amerikai mintákat utánzó és a hatalommal lepaktáló része, valamint saját utat kereső és emiatt ellenzékbe szoruló muzsikusok közé a nyolcvanas évek elején, amely miatt szakmai szempontból ma is két magyar jazz vagy improvizatív zenei vonal van Magyarországon, az olvassa el a mellékelt tanulmányokat – Bede Péter: Alternatív törekvések, helyek és zenekarok a magyar jazzkultúrában, JAZZ STUDIUM szerkesztői visszaemlékezések. Talán sokkal többet megért a magyar improvizatív zene szövevényes és így Grencsó István hátteréből is.

Grencsó István azóta sem szervült a magyar jazzbe, nincs kapcsolata a hangadó jazzkörökkel, itthon meg sem említik, ha jazzról van szó. Eközben szinte paradoxonként fiatal muzsikusok tömegét indította el a pályán, Borlai Gergőtől Hock Ernőig. De talán az mégsem paradoxon, hogy a fiatal, a sablonok veszélyeit kerülő muzsikusok meg-megtalálják és mellé szegődnek.

ZENEI JELEN – GRENCSÓ KOLLEKTÍVA

Az aktuális Grencsó Kollektívában is több mint két éve két fiatal titán, a vajdasági dobos Siklós Szilveszter és a szabadosi hagyományt tudatosan továbbvinni szándékozó Pozsár Máté zongorista a társ, az öreg harcostárs Benkő Róbert mellett. Fontos kimondani, hogy társak a zenei kísérletekben, nem pedig kísérők. És ez nagy különbség. Mellettük, velük Grencsó lubickol a zenei folyamatokban és zenei pályafutása egyik legerősebb és legletisztultabb periódusát éli. A Kollektíva látható, hallható lesz a Kovács udvarházban.

ZENEI KÍSÉRLETEZÉS – MŰHELYMUNKA

De látható lesz Grencsó kísérletező vonala is a faluszéli kiserdőben és más természet közeli helyszíneken, ahol holland és amerikai muzsikusokkal (Cactus Truck) három napig fognak próbálni és a végén előadni kísérleteik eredményét.

A természetbe illesztett próbafolyamat izgalmas lehet bárki számára, mert nem elzárkózni akarnak a Katlan nagyérdeműje elől, hanem sokkal inkább olyan közegekbe akarják csábítani őket, amelyek eltérnek a szokványostól. Délutánonként (15-18 óra között) le lehet heveredni köréjük a fűbe, a nagy eper/szederfa alá a kisharsányi faluszélén lévő réten, vagy a Vylian felé vivő nagykanyar árnyas fái alatt. Figyelni, hogy alakulnak a zenei folyamatok…

ZENEI MÁSSÁG – A.M.A. (A Másik Arc)

A rövid életrajzból kiderül, hogy Grencsó István a Masina együttesben a rock irányából közelített a jazz, az improvizáció felé. De közönség nagyjából 30 éven keresztül nem tapasztalhatta meg, milyen Grencsó rockhoz való hozzáállása. És hát mindenki szaxofonosként ismeri, az AMÁ-ban pedig gitározik és énekel. Pár éve – nagyon ritkán és különleges alkalmakkor – megmutatja ezen „másik arc”-át is. Most is van tán két év kihagyás is az utolsó AMA fellépés óta. A Katlan keretében, több alkalommal, röviden fogja megmutatni - szólóban és zenekarral - énekelt dalait, amelyet neobeat stílusúnak nevez és azokat felvállaltan Bob Dylen szellemisége hatja át. A szövegek is sajátjai, melyek kellően groteszkek és kritizálók. Érdemes odafigyelni rájuk.

DJ BÁCSI

Senki sem látta még ’Pisti bá’-t lemezlovas szerepkörben. Nagyon csodálkoznánk, ha klasszikus – közönségkielégítő – zenei anyag kerülne ki a keze körül. De ígéri, hogy a műfajhoz híven táncolható, mozgásra ingerlő muzsikák lesznek. Legfeljebb speciális grencsói zenei szűrőn keresztül. Akiknek mond valamit Rahssan Roland Kirk és ……… neve, az már kapisgálhatja miről is lesz itt szó. Aki nem, annak ajánlott megismerkedni vele.

GRENCSÓ ISTVÁN FILMJEI

Nagyon kevesen tudják, hogy Grencsó István filmeket is készít. Sőt nem is ma kezdte, mert Virág utcai mesék című, Tolnai Ottó vajdasági költőről készített lírai portréja 1986-ra datálható. De készített filmet a korán elhunyt vajdasági költőről, Sziveri Jánosról. Nagyon izgalmasak a zenei folyamatok, turnék belső világát feltáró friss zenei filmjei a Kampec Doloresről, a William Parker zenei műhelyről… A kovács udvarházban megtekinthetők lesznek. Valahol Közép-Európában,

Kilátás (1987) - kísérleti film

Virág utcai mesék (1987) - Tolnai Ottóról
Moments / Work film (2006) - Wiliam Parker Zenei Műhely a Mediawave 2006-on

Kollektiv Russian Tour (2006) - turista film...
Beksztédzs (2007) - Kampec Dolores európai turnéfilm

Stalker útjai… (2011) - dokumentum mese

A margó túlsó oldalán (2013) - Sziveri film

MARADÉKOK - 1988-tól...

GRENCSÓ ISTVÁN FOTÓI

A fotózást is a hetvenes évek végén kezdte. Különösen emlékezetesek a ma már nem létező újvidéki magyar telep hangulatát megörökítő fotográfiái, vagy a „Kilincsek” című tematikus sorozata, amelyhez Tolnai Ottó verseket írt.

De folyamatosan fotózza zenei közösségét, zenei formációit. Különleges érzékenységű lírai dokumentarista és klasszikus mód beállított fotográfiái jórészt egyetlen, hiteles és belső lenyomatai a magyar improvizatív zenei közösség lassan negyven éves történetének. Nem véletlen, hogy lemez és CD borítói is, amelyeket maga szerkeszt, egyedi vizuális látásmódod közvetítenek.
Képei fogják borítani a Kovács udvarház ódon falait.

Még egy érdekes kapcsolódás!

Grencsónak nagyon közeli a kapcsolata a másik díszvendéggel, Jozef Nadj, alias Nagy József „Szkipé”-vel. Hiszen mindketten erőteljes résztvevői, befolyásolói voltak a 70-es és 80-as évek, a magyarországihoz képest erőteljesen progresszív vajdasági művészeti életének. Szkipe Franciaországból, Grencsó Budapestről járt sokat haza és oda, mert Grencsó nem vajdasági eredetű. És közben nagyon sok együttműködés alakult ki közöttük. Grencsó még muzsikált is Szkipe orleáni színházában és persze visszautalva fotográfus működésére, rengeteg fotót készített erről az időszakról…
 

A KATLAN GYORSRIPORTJA GERNCSÓ ISTVÁNNAL

- A magyar jazz „különutasának” is tartják. Mennyiben tarja találónak ezt a megnevezést?
 

- inkább „saját utas”-nak tartom magam… de való igaz, hogy nem tartozom az állami jazz, szorosan összezárt kisebbségéhez…
 

- A zenei útkeresés vagy inkább a kíváncsiság hajtotta ezen a pályán?
 

- inkább a kíváncsiság, a kisérletezés, a „határok” feszegetése hajt még ma is.
 

- Léteznek manapság egyáltalán – műfajtól függetlenül – eredeti zenei figurák, vagy mára már lehetetlenné vált elszakadni a különböző zenei divatoktól és irányzatoktól?
 

- ó, nagyon sok érdekes, kreatív - nem kiszolgáló epigon – öreg és fiatal alkotó tevékenykedik. De talán, nem sörfesztiválokon, vagy kis színes, kacagós műsorokban találkozhatunk velük…
 

- Az idei Ördögkatlan fesztiválon Ön lesz az egyik díszvendég. Járt már korábban is a Katlanban, illetőleg ezen a vidéken?
 

- igen. többször is. pár éve csináltunk egy kollektív műhelymunkát, erdélyi fiatal barátaimmal… és egy duplabőgős kollektív formáció is muzsikálhatott a Naplementének
 

- Hogyan kötődik – akár személy vagy szellemiség szempontjából – a fesztiválhoz?

- függetlenség, alkotói szabadság, zenei kisérleti labor…

- Ön szerint a fesztivál mit képvisel zenei szempontból, mihez adja Ön a nevét jelen esetben?

- légy jelen! töltsd ki az időt, éld az életed. ne tékozold ostobaságokra…

- Nemcsak koncertezni fog, hanem workshopot is tart. Elsősorban kiknek és miről szól majd ez a műhely?

- hazai és holland barátainkkal fogjuk feszegetni a ”real time” komponálás és előadás lehetőségeit. Egy tucat nyított szív… elsősorban, az arra járóknak… de szívesen várunk mindenkit…

- Mitől függ inkább, hogy valami „átmegy-e”: a mestertől vagy a tanítványoktól?
 

- a hitelesség egyszerűségétől…
 

- A ’70-es évektől a zene mellett fényképez is. Mi a különbség vagy épp hasonlóság egy zenei mű és egy kép megkomponálása között? Mivel a fesztivál összművészeti jellegű, nem merült fel, hogy ilyen munkákat is hoz, megmutatja ezt az arcát is?
 

- Hartyándi Jenő barátom unszolására lesz egy „kuckó” kiállítás a 80-as, 90-es évek fotósorozataim maradékaiból. Sőt, néhány korai és mai kalandfilmemet is levetítik.
 

- A Kollektíva mellett a fesztiválon A Másik Arc nevű neobeat formációjával is fellép, már az elnevezés is beszédes. Miért alakult meg és mennyiben más az AMA, mint az eddigi zenei vállalkozásai?
 

- az AMA egy hámló foncsorú, összekaristolt zsebtükör… néha belenézve reflektálunk a világ dolgaira… amolyan „kisiskolás” beat zenekar…

- Lesz ideje a fesztivál programjain nézőként is részt venni? Díszvendégként milyen „feladatai” vannak az említetteken kívül?
 

- szeretnék olykor gyönyörködni a szépekben… a feladatom pedig, hogy rendesen viselkedjek…
 
- Az Önről készült portréfilmben a szabadságot jelöli meg egyetlen járható útként. Talán az Ördögkatlan kapcsán is kérdezhetnénk: hogyan lehetünk szabadok, hogyan kerülhetjük ki a kényszerű kategóriákat és címkéket?
 

- ne legyünk másolók. legyünk nyitottak, gyermekien kíváncsiak… fedezzük fel az egyszerűség szabadságát.

- köszönöm a beszélgetést.
 

Varró Annamária
Kortárs Online
www.kortarsonline.hu