ADYTON, EGYESÜLET AZ IMROVIZATÍV ZENÉÉRT

1989-ben, amint az a rendszerváltás környéke egyesülési törvénye lehetővé tette, megalapítottuk Adyton Egyesület az Improvizatív Zenéért szervezetet, amely tevékenyégét elsősorban 1991-től fejtette ki. Mint az akkori szervezeti ideológiában olvasható: „Az elnevezést Szabados György a magyar improvizatív zene második generációját mintegy útra bocsátó ADYTON című lemeze adta, ezzel jelezve a követendő irányt, másrészt tisztelgés a névadó eddigi munkássága előtt.” Lemezeket adtunk ki, koncertvideókat készítettünk…

Az Adyton alapszabály szerinti céljai:

„a./ Előadások, koncertek szervezésével, ismeretterjesztő tevékenység kifejtésével elősegíteni az improvizatív zene elismerését, annak egységes zeneművészetbe való integrációját.

b./ Az események dokumentálásával; sajtótermékek, műsoros kazetta, hanglemez és videókazetta nyereségérdekeltség nélküli kiadásával elősegíteni annak bekerülését a köztudatba. Az elkészült anyagok terjesztése, eljuttatása az érdeklődők és a dokumentációs központok (könyvtárak, lemeztárak) részére. Önálló archívum létrehozása.

c./ A magyar improvizatív zene területén működő muzsikusok fellépéseinek segítése, összefogása, szervezése; részükre tematikus pályázatok kiírása, s a pályaművek jutalmazása.

d./ Az összehasonlítás és összevetés céljából külföldi zenészek meghívása, magyar zenészekkel történő együttműködésük elősegítése. Hasonló külföldi szervezetekkel történő együttműködés.

e./ Kapcsolattartás, együttműködés az Egyesület munkáját segítő szakmai és társadalmi szervezetekkel.

f./ Az Egyesület célját támogató Alapítvány létrehozása.

g./ Az improvizatív zene és a társművészetek kapcsolatainak fejlesztése.

h./ A határainkon kívül élő magyarság egyesületi célok szerinti tevékenységének elősegítése, megismertetése.”

Az egyesület a rendszerváltás lendületében jött létre és kb. 4-5 évig működött, és majd a társaság - annyi más ebben az időben létrejött egyesülettel egyetemben - szétesett. De céljait maximálisan megvalósította, mert az f./ pont szerint „Az egyesület célját támogató Alapítvány létrehozása” a Mediawave Alapítvány 1991-es bejegyzésével megvalósult. (Egyik alapító volt, másik 3 szervezettel közösen – Győri Vizuális Műhely, Közgáz Vizuális Brigád és Magyar Független Film és Videó Szövetség.)

És ugyan az Adyton pár év alatt szétfoszlott, de az általa is alapított Mediawave maradéktalanul beteljesítette és teljesíti ma is vállalásait. Az egyesület lemezkiadását egyébként Czabán György és Balogh Tibor vitte és vitte tovább. A lemezkiadás a bomlás után - Balogh Tibor révén - az akkortájt alakuló Fonó Records-ba csúszott át.

Az egyesület kiadói tevékenységét talán legjobban Simon Géza Gábor jazzkutató 1993-as „független” írása mutatja be a legjobban, amelyből részleteket idézünk. (itt olvasható)

Továbbá Turi Gábor írása is jól mutatja a kor jazzhangulatát. A cikkekben szereplő lemezeken kívül még megjelent pár CD is – a kor új technikai vívmányaként (lásd a kronológiában) - és nagyjából 95 körül zárt az Adyton, mint kiadó. (itt olvasható)

Az utolsó CD-k még ugyan Adyton név alatt, de valójában a Fonó Records kiadásában jelentek meg. Hogy miért az előző szövegből érthető. Egyik forma megszűnőben a másik kialakulóban volt.