RENDSZERVÁLTÁS ELŐTTI IDŐSZAK VIDEÓZÁSA,

HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG FELFEDEZÉSE

Személyesen, ebben a viszonylagos „jazzstop”-os időszakban, előtérbe került a filmezés, amit a videó technika 1986-os megjelenése, majd egyre folyamatosabb hozzáférése is egyre erősített. Érzékelve a társadalmi mozgások lépésről-lépésre szabadabbá válását, meglehetősen sok mindent sikerült ledokumentálni a videótechnika adta új lehetőségekkel. A korábbi kisfilmes technika ezt nem tette lehetővé, a hangszinkron hiánya és a nyersanyag drágasága miatt. A videóval szinte korlátlan és olcsó nyersanyag állt hirtelen a rendelkezésünkre, és lubickolni kezdtünk az egyre gyorsuló rendszerváltást megelőző izgalmakban. Érdekes, eddig senki által nem vizsgált ügy, hogy videótechnika közkézbe kerülése, mert persze a televízióknak előtte is volt, mennyire befolyásolta a rendszerváltás előtti folyamatot. Ha közvetlenül nem is befolyásolta, de mindenképpen az első olyan vértelen forradalmi esemény volt ez, amelynek különböző állomásait rengeteg civil videókamera rögzítette. Pl. 56-ról is csak nagyon kevés filmfelvétel maradt fenn, azokat ismételgetik állandóan.

Ehhez képest a rendszerváltás egy erősen agyondokumentált és ráadásul hivatalos kontrol nélkül dokumentál esemény, amelyben személyesen is rendesen kivettem a részem. Kezdve az 1989 március 15-i győri Pozsgai beszédtől, az első nagy Hősök téri erdélyi tüntetésig, a bős-nagymaros mozgásokig, stb. Filmkészítésem dokumentálás utáni feldolgozási fázisban - azért ebben az időben is - sűrűn felbukkant a jazz, ha másként nem, hangulaterősítésként. Pl. az ős Dresch Quartet (Dresch, Grencsó, Benkő, Baló) „Gondolatok a régiektől” című, Kós Károly szöveget idéző számában, sok fontos eseményen elhangzott és filmjeimben is sűrűn előfordul nyomatékosító elemként. Másik példaként 1986-ban, a forradalom, pardon, akkor még ellenforradalom 30 éves évfordulójára készítettünk Grencsó Pistivel egy kis protest filmet. Tudni kell hozzá, hogy mindketten 56-os születésüket vagyunk. A film címe „Születésnapi hallucinációk, avagy 30 évesek vagyunk” volt és erős hatást váltott ki az első Országos Videószemlén. Akkor a profi filmesek még nem mertek 56-hoz nyúlni. Amikor filmem híre haza is eljutott, a győri filmstúdió akkori vezetője komolyan nekem esett, hogy biztos tönkre akarom tenni őket, stb. Pedig a film csak egy „ártatlan” mese volt.

A 30 éves évforduló kapcsán futott a TV-ben egy ellenforradalmat sulykoló filmsorozat, Berecz elvtárs, az egyik pártfővezér kommentálásával. Egyszerűen csak annyit tettünk, hogy felvettük ezeket az adásokat és az azt megelőző „köpőmacis” esti mesét. Majd az esti mese keretébe 56-os archív felvételeket raktunk és Berecz elvtárs kommentárját kicseréltük Grencsó Pisti zenéjére és szövegére. Utólag nézve nem egy nagy ötlet, de abban a fojtott hangulatban, akkor erősen hatott. Aztán más szocialista és Kiszes relikviákat is észrevettünk és „idézőjelbe” tettük. Pl. a KISZ „Jövőnk a tét!” című reklámkirakatát, a nagy free jazz kedvenc Albert Ayler „Spirit Rejoice” forradalmi zenéjével hangoltuk át. (Filmarchívumunkban megtekinthetők.)

E groteszk filmecskéket sem kísérte kitörő öröm az idősebb és sok mindent átélt generáció részéről, inkább további óvatosságra próbáltak intettek, de mi akkor már mondhatni vakmerők voltunk. Kezdtük feszegetni határainkat. Továbbá elkezdtünk járni a Vajdaságba Tolnai Ottóékhoz, Bicskei Zolihoz és másokhoz a Dresch Quartettel, külön Grencsó Pistivel. Majd jött Ceausescu Erdélye, és rá a román forradalom… Két héttel a forradalom után a Dresch Quartet, Nesztor Ivánék és Kerényi Robiék már kolozsvári egyetemházban zenéltek, román jazzerekkel együtt, elmondhatatlan hangulatban. Szerencsére e megdöbbentő hangulatú koncertet és az ott elhangzott „Gondolatok a régiekről” Dresch Quartet szám hatását, őrzi videófelvételem. Horváth Csabával elkezdtük feljavítani és a „Kallódó töredékek” sorozatba elhelyezni, de még nem értünk a folyamat végére. E koncert utána közvetlenül Gyimesbe és Moldvába indultunk népzenét gyűjteni…

Na de nem folytatom tovább. Az elején még én is azt gondoltam, hogy nem sok minden történt ebben az időszakban, ahogy jönnek elő az emlékek, most már inkább azt mondom, túl sok minden történt ebben a rendszerváltás előtti zavaros és átláthatatlan, de nagyon izgalmas időszakban. A filmezés kissé előtérbe került, de láthatóan mindig ott volt mellette valamilyen formában a jazz és a zene, csak ezek már nem győri, hanem országos és határon túli szinten történtek.

Hartyándi Jenő

2016