"Kossuth-díjas szerbiai író, költő, műfordító. A vajdasági magyar irodalom sokoldalú és egyik legkiemelkedőbb alakja" - írja róla a Wikipédia. Nekünk kedveskedve "Ottó bácsi" vagy egyszerűen Ottó, aki nagy fontossággal bírt a Mediawave korai történetének alakulásában. Talán mára már kissé elhomályosult az a tény, hogy a Mediawave egyik vastag főgyökere a példaadóan progresszív és kísérletező nyolcvanas évek vajdasági művészeti életéig nyúlik vissza, amelynek már akkor is Ottó volt az egyik vezéregyénisége. A Mediawave második évétől, több mint 10 éven át a nemzetközi filmes zsűrink tagja és egyben a formálódó filmes irányultságunk alakítója. Amelyben sok kalandban volt része, pl. kínai zsűritaggal egy tibeti témájú film kapcsán, vagy a világhírű ukrán operatőr-rendező Elem Klimovval. És nem kellett sok év mikorra meg tudtuk fogalmazni tényleges szerepét: ő vált a Mediawave szellemi védnőkévé és maradt napjainkig. Persze egy idő után az idősödés nem tette  lehetővé a mindenkori személyes részvételt, de ha nem jön a járvány, akkor április végi Mediawave-en nagy beszélgetés lett volna vele az iszkázi Nagy László emlékházban. Amit pótlásként - reméljük - szeptember 17-19 között meg tudunk valósítani. Ottó 80, a Mediawave 30. De már csak a kor okán is Ottóé az elsőbbség.

2001-ben fejeztük be Villányi Lacival, az 1996-ban forgatni kezdett, jugoszláv háborúkkal terhel, szokványosnak nem nevezhető Tolnai Ottó portré készítését, "A flamingó térde" címmel. E szép kerek évfordulóra elevenítsük fel a 20-25 évvel ezelőtti történéseket. A film ide kattintva tekinthető meg.