www.mediawavefestival.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

2020. március 1- április 27.

 

Nevezési határidő:

2019. december 8.

 

2020. március 1- április 27.

 

Nevezési határidő:

2019. december 8.

 

etnik Archív
2020. február SzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSz Aktuális program:
2020.02.18.
0102030405060708091011121314151617181920212223242526272829

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

ALAPÍTVÁNYI HÍREK

2019.12.03. 21:58

SZABADOS GYÖRGYRE EMLÉKEZTEK - JazzMa híre Mediawave-re utalásokkal


Barcsik Géza írása

Az ezredforduló évtizedeinek meghatározó gondolkodójára, a zeneszerző, zongorista, író, költő Szabados Györgyre emlékeztek 2019. november 21-én. A Magyar Művészeti Akadémia szervezésében és épületeiben három esemény tisztelgett a 2011-ben elhunyt művészre. Kerekasztal beszélgetés, könyvbemutató, filmpremier és koncert várta a regisztrált résztvevőket. A helyszínek az MMA Bajza utcai irodaháza és az MMA székháza, a Pesti Vigadó voltak. Sajnos csak a kerekasztalbeszélgetésen tudtam részt venni, a Vigadó programjain nem. A teltházas pódiumbeszélgetés résztvevői mellett Judit asszony, Szabados György özvegye és zenésztársak, Ráduly Mihály, Vashegyi György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, barátok, alkotótársak, és fiatal érdeklődők is részt vettek a nyitórendezvényen. Dr. Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára köszöntötte a megjelenteket. (egy régi Szabados szóló videó archívumunkból itt érhető el)

 

Bicskei Zoltán filmrendező, képzőművész a délvidéki Magyarkanizsa jazzfesztiváljainak szervezője volt a beszélgetés moderátora. Nevéhez kötődnek Szabados György lemezborítóinak megrendítő és léleksimogató grafikái.

 

 

 

 

Ahogy szorosan kapcsolódnak Szabados szellemiségének megismertetéséhez a szintén délvidéki származású, de évtizedek óta Piliscsabán élő Dormán László egyedülálló lélekábrázoló erejű fotográfiai is. Az ő fényképe került kivetítésre az előadásokat illusztráló, összekötő zenei, színházi bejátszások alatt is.

 

 

 

 

Bicskei Zoltán nyitómondatai után a német dr. Bert Noglik Szabados Györgyről már a nyolcvanas években publikáló zenekritikus, teoretikus izgalmas gondolatait hallhattuk Szabados művészetének egyetemes jellegéről. Párhuzamot vont a Szabadossal szellemi rokonságban alkotó amerikai Steve Reich, a repetitív zene atyjának művészetéről.

 

Szabados spiritualitásáról, a semmi, az üresség és a csend tiszteletéről, amikből az élet, az új zene születhet. Noglik a két zenei nagyság életművét egy nagy találkozáshoz hasonlította a magyar Alföldön, a pusztában. De a vörös sivatagról, a Kalahariról, mint szent helyszínről komponáló Abdullah Ibrahim zenéjét is rokonította a magyar szabad zene óriásával. Azt pedig, hogy Szabados mennyire szinkronban alkotott a világtrendekkel Cecil Taylor a free jazz úttörőjének 1961-es szavaival, a kompromisszummentes, kötöttségek nélküli zene születéséről idézte fel. Erre válaszoltak Szabados 1962-ben megfogalmazott gondolatai a semmiből, a kozmikus ürességből születő életről, a ritmusok életerejéről.

 

 

 

 

A másik külhoni előadó a Szerbiából érkezett Nemanja Sovtić volt, aki fiatal kora miatt személyesen nem is hallotta Szabados játékát. De rendkívüli módon megérintette Szabados művészete, alaposan ismeri életművét és kiemelte a fontos politikai, ellenállói attitűdöt is a diktatúra korlátaival, falaival szemben a magyar szabad zene megalkotásával. 1955-re datálta Szabados első jazz zenekarát, ahol már megjelent a szabad improvizáció. Alapművének tartja az 1971-ben komponált „Psalmus”, „Zsoltár” című művét. A mű bemutatásával nyerték meg a San Sebastian-i Jazzverseny free kategória nagydíját 1972. A zenekar tagjai Ráduly Mihály, Jávori Vilmos, Kimmel László és Vajda Sándor voltak. A lemezt viszont betiltották a borítón szereplő 1956-os, romos ház fotója miatt, ami Fejes László alkotása volt. Ugyanez a történet megismétlődött az „Esküvő” című lemez kiadásánál is, ami végül a szintén legendás, gangos esküvői Fejes fotót elhagyva, mégis megjelenhetett. Sovtić felidézte még Szabados fantasztikus koncertjeit és lemezeit Anthony Braxton-nal, Vlagyimir Taraszov-val, Roscoe Mitchell-lel, Johannes Bauer-ral és természetesen saját nagyzenekarával, a MAKUZzal, valamint remek triójával Vajda Sándorral és Faragó Kázmérral.

 

 

 

 

A következő emlékező Windhager Ákos kulturális emlékkutató volt. A fontosnak tartotta Szabados másik hivatását is felidézni, hiszen orvos édesapja kérésére elvégezte a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet és élete végéig, zenészi pályája mellett orvosként is dolgozott. Édesanyja énektanár volt, a Kodály módszer egyik gyakorlati megvalósítójaként is ismert. Windhager Szabados kapcsán a virtuozitását Cziffra György előadói stílusával rokonította, aki nemcsak klasszikus interpretálóként, hanem improvizatőrként is világszínvonalon zenélt. Ligeti Györgyöt is megemlítette, aki a gyakorlás helyett inkább improvizált.

 

 

 

 

A fiatal magyar zongoristák egyik legtehetségesebbje, Pozsár Máté, mint a Szabados művek előadója személyes élményeit mesélte el. Nem Szabados György személyével kapcsolatban, hiszen őt személyesen nem ismerte, hanem a művek kapcsán. Geröly Tamástól, a MAKUZ dobosától kapta meg az „Adyton” című lemezt, aminek zenei energiája és a szólózongora tétele hatott rá leginkább. A figyelem összpontosítása, a koncentráció sűrűsége és az erős zenei jelenlét, a módosult tudatállapot, amiket ő kulcsfontosságúnak tart a szabadosi életműben. A ritmusos ritmustalanság, amit a kottákban is jelzett a zeneszerző. Pozsár Máté egyik főszereplője volt aztán az esti koncertnek, amit a Grencsó Kollektív Csoport Szabados műveiből állított össze.

 

 

 

 

Binder Károly konzervatóriumi évei alatt egy előadás kapcsán találkozott Szabados zenei filozófiájával. A népzene és a jazz összekapcsolása az ő akkori zenéjében ennek a hatásnak is köszönhető. A jazztanszakon alakult Binder Quintet első és egyetlen lemeze 1982-ben John Tchicai vendégjátékával és Dresch Mihály kompozícióival már ezt a zenei világot mutatta meg, ami a következő évtizedek és a mai magyar jazzt is megtermékenyítik. A zenekar tagjai akkor Binder Károly, Dresch Mihály, Benkő Róbert, Baló István és Friedrich Károly voltak. Binder mesélt duó koncertjeikről is és egy nagy álmáról, hogy az általa és Szabados által is művelt preparált zongora műfajban szeretett volna egy közös felvételt Szabados Györggyel, de erre sajnos már nem kerülhetett sor. Binder nem tartja jazznek a klasszikus értelemben Szabados zenéjét, hanem annál többnek, a Teremtőtől kapott erőnek, szabad zenének, Szentgyörgyi Albert szavaival az élő szervezet ritmusának gondolja.

 

 

 

 

 

A nagyon tartalmas beszélgetésről, mint győri születésű és a legendás győri jazzkoncertek szemtanúja nagyon hiányoltam Hartyándi Jenőt és Fülöp Pétert. Én ott láthattam és hallhattam Szabados megismételhetetlen szólókoncertjeit, és egy életre szóló élmény volt Anthony Braxton fellépése a vasfüggöny innenső oldalán 1982-ben. Braxton szólókoncertje után Szabadossal jazz standard-eket játszottak, nem akármilyen színvonalon. A teljesen spontán találkozásból életre szóló barátság és zenei együttműködés született. A győri szervezőknek hatalmas érdemük van abban, hogy Szabados Györgynek és követőinek koncertjei megszülethettek, rögzítve lettek, és szamizdatban kazettákon már a nyolcvanas években a középiskolai és egyetemi ifjúsághoz is eljuthattak. A Hartyándi Jenő által kiadott Jazz Stúdiumban kapott csak publicitást ez a zenei világ és ott olvashattam fantasztikus tanulmányt, elemzést a már említett „Adyton” című műről is a fiatalon, 1987-ben elhunyt Váczi Tamás zenekritikustól. A rendszerváltás után ezt a zenei és összművészeti örökséget Hartyándi Jenő a MediaWave Fesztivál élén élteti tovább a fesztivál igazgatójaként. Fülöp Péter író, költő a GyőrFree kiadó alapítója számos Szabados kazetta, CD, DVD és könyv megjelentetésével pótolhatatlan értékmentést végzett a szabad zene dokumentálásával és népszerűsítésével. Hiszem, hogy nagyon sokat segítettek Szabados Györgynek abban is, hogy megerősítették lelkesedésükkel kikezdhetetlen hitében a korszak rengeteg megaláztatásával szemben.

 

Ossza meg ismerőseivel:
KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
TAGSÁGOK
MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák