A Kiscsőszi Pajtafesztiválon valósult meg, július 10-12 között a "Növelés vagy Nevelés?" projekt, hetedik Tanulmányútja.

Egy évtizede ismerkedünk, barátkozunk több Veszprém megyei hagyományőrző civil szervezettel (Élő Forrás, APTE, Fordulj Kispej Lovam Néptáncegyüttes), akik a nagy múltú Kicsőszi Pajtafesztivál szervezői és megvalósítói. A „Növelés vagy Nevelés?” című EFOP projektünk biztosította lehetőség birtokában szeretnénk tovább építeni, fejleszteni és más szervezetek képviselői (célcsoport) számára is biztosítani az együttműködés csatornáit a fenti szervezetekkel. Erre biztosít alkalmat, mintegy keretet, „ürügyet” a Kiscsőszi Pajtafesztivál, mert ott a szervezésben résztvevő szervezetek tevékenysége „élő”-ben tanulmányozható. A jobb megismerést és a kapcsolatok kialakítást a művészeti területet ismerő szakértők bevonása fogja segíteni.
Szakértők: Kovács Krisztián (népi kikiáltó, vőfély néptáncoktató), Bánhelyi József (népi fotográfus)
Minden résztvevő számára sokféle tudás és kapcsolati bővüléssel járt az erősen közösségi alapon működő rendezvény hátterének, megvalósulásának tanulmányozása.

A szervezést végző szervezetek mindegyike elkötelezett a néptánc, a népi kultúra megismertetése és ápolása területén. Ezen hagyományőrző-újító, a néptáncot, zenét professzionális szinten űző csapat adja a szervező csapat alapgárdáját a mintegy két évtizede zajló megmozdulásnak. A rendezvény keretében különféle, kisebb-nagyobb, közösségi alapokra épülő művészeti és közösségépítő folyamatok zajlottak, egy 100 fő alatti településen (!), amelyek töretlenül vonzzák nemcsak az ország, de a hátrányos helyzetű kistérség különböző szervezeteit, közösségeit, hagyománykedvelő fiataljait, öregeit egyaránt.

Itt a tanulmányútról készült fotókat hozzuk nyilvánosságra.

A projekt célja a transznacionális együttműködések elősegítése, valamint a közösségalapú életmód és kultúraterjesztés erősítése a vizuális művészetek valamint a népi kultúra és hagyományok alkalmazásával a magyarországi konvergencia régiókban élők számára. Célja továbbá, a nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A hazai fejlesztések 

mellett szükséges nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése is, a megoldandó társadalmi hiányok és problémák j

obb kezelése érdekében.

A pályázatot az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás alapján nyerte a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, konzorciumi partnerségben a békéscsabai Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezettel. A nyertes projekt 2017. november 1. és 2019. november 30. között kerül meggvalósításra, „NÖVELÉS vagy NEVELÉS?" Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben (azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00074) címmel, 50.000.000 Ft vissza nem térítendő, 100%-os mértékű állami támogatottsággal.

Július 12-én, már kora délután, elkezdtek gyülekezni a győri Tóparti Pizzéria teraszán a hetvenes években fénykorukat élő győri és környékbeli muzsikusok és családtagjaik, fanklubjuk tagjai, akik teljesen megtöltötték a helyet. Az apropót az adta, hogy 38 év után hazalátogatott Sirsom László, 1981-ben Ausztráliába disszidált gitáros, aki ott neves jazzmuzsikussá vált. Laci találkozóra és közös zenélésre hívata az egykor muzsikustársakat, amire nosztalgiázni "összefutottak" a "régiek", köztük egykori beat és rockzenészek, élén a legendás Mr. Wágner Együttes maradék tagjaival, Sirsom egykori zenekara, a Szivárvány egykori tagjai és minden rendű és rangú vendéglátó muzsikusok. Egy olyan zenei világ utolsó mohikánjai, akiknek még voltak közös zenei kódjaik, a sztenderdek, amelyet ugyan mindenki más stílusban és módon játszott el, de alapt adtak a bármikori közös zenéléshez. Így volt ez most is. Semi próba, csak rövid megbeszélés, a szám címének bedobása és három órán át muzsikáltak különböző felállásokban. Az ilyen formájú muzsikálás mára nagyrészt kiveszett a vendéglátó egységekből. Ahol egyátalán van élő zene, azok nagy többségben programzenék, azaz népszerű slágerzenék miunél élethűbb koppintásai.

A középgenerációhoz tartozó, azaz ezt a korsszakot már nem megélő Ábrahám Zsolt gitáros/énekes meg is jegyezte, hogy nagy szükség lenne egy olyan klubra, ahol ez a muzsikusgeneráció ismét időszakonként összejárhatna és közösen muzsikálhatna. És meg kéne fordítani a dolgot, ingyenes muzsikájuk, speciális zenei tudásuk ne a vendéglátósokat gazdagítsa, hanem az általuk kialakított hangulat eszméltesse rá a vendéglátósokat, hoyg nekik is ott kell lenni mellettük, őket kiszolgálandó, és persze támogatandó. Biztató jelnek tekinthető, hogy e lassan feledésbe merülő szubkultúrában nagy eseménynek számító alkalmon tiszteletét tett és muzsikált pár fiatal, de már nemzetközi hírű fiatal muzsikus is, mint a gitáros Pusztai Antal és Stummer Márton is. A koncertet 3 kamerával rögzítette a Sirsom Lászlóról portréfilmet készítő Mediawave csapata. A koncert lassacskán, ahogy a vágás halad felkerül ide, és megtekinthető lesz a "bővebben"-re kattintva.

Július 22 és 23 Somogyfajszon, a Műhelymunka 11-12. valósul meg. A projekt célja a transznacionális együttműködések elősegítése, valamint a közösségalapú életmód és kultúraterjesztés erősítése a vizuális művészetek valamint a népi kultúra és hagyományok alkalmazásával a magyarországi konvergencia régiókban élők számára. Célja továbbá, a nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A hazai fejlesztések mellett szükséges nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése is, a megoldandó társadalmi hiányok és problémák jobb kezelése érdekében.

Konkrétan a következő elődások kerülnek megvalósításra: Forró Máté (Neszmély): Közösségek alakítása a szakemberképzésben (szakoktató), Göcze György (Baja - Kuala Lumpur): Magyarok és közösségek Dél-Kelet-Ázsiában, Both Miklós (Solymár): Az érték- és hagyománygyűjtés módszereiről, közösségekre gyakorolt hatásairól, Simor Ágnes (Budapest): Az újcirkuszi mozgalom közösségformáló ereje (vezető, The Flock Csoport), Pintér Zsolt (Budapest): Versmegzenésítő műhelymunkák Magyarország hátrányos helyzetű régióiban, azok közösségépítő ereje, Króneisz Orsolya (Pannonhalma): Egy környezettudatos család működése, Göcze Zóra (Baja): A különböző közösségekbe, kultúrákba való illeszkedés nehézségei egy fiatal szemüvegén keresztül.  

Mindez a Nyári berek - Mediawave Nyári Művészeti Műhelyek és Közösségi Együttlét ad otthon, művészeti, közösségi és természetmegismerő műhelyeivel a következő találkozónak. A szervezők a „lassú víz…” mozgalom szellemében hívják együtt tevékenykedni szimpatizánsaikat a nyár közepi időszakban. Felnőtteket és gyermekeket egyaránt a somogyfajszi madárparadicsomba, „Matula bácsi” világába, egy nem mindennapi természeti közegbe, amely egyrészt egy mocsár és ősvadon, másrészt a pásztorkultúra egyik utolsó terepe. Itt nemcsak a lassan feledésbe merülő természetben élés praktikáit lehet gyakorolni, vagy próbálkozni azzal, hogy hassa át az élő és burjánzó természet művészeti tevékenységüket, hanem kísérletezhetnek azzal is, hogy legalább erre a hétre miként megszabadulhassanak mobil és FB függőségüktől.

A pályázatot az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás alapján nyerte a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, konzorciumi partnerségben a békéscsabai Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezettel. A nyertes projekt 2017. november 1. és 2019. november 30. között kerül meggvalósításra, „NÖVELÉS vagy NEVELÉS?" Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben (azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00074) címmel, 50.000.000 Ft vissza nem térítendő, 100%-os mértékű állami támogatottsággal.

A hetvenes évek végén Győrött vált ismert muzsikussá a Szivárvány együttes gitárosaként, de tagja volt az első győri jazzegyüttesnek is ugyanebben az időszakban. A Lattmann Quintettről van szó, amelyből ketten később országos hírű muzsikussá váltak: Lattmann Béla és Nyári Károly mellett. Míg ők a fővárosban keresték a boldogulást, ő első nyugati útlevelével 1981-ben átlépve a vasfüggönyt, nem tért haza, egykori kifejezéssel disszidált és pár hónap múlva már Ausztráliában folytatta zenei tanulmányait és pályafutását. A melbourni konzervatórium elvégzése után hegedűs, jazzgitáros és zenetanári diplomát szerzett. Lassan földrésze tekintélyes muzsikussá vált. Édesapja temetésén járt egyszer itthon, de muzsikusként nem mutatta meg magát. Most érkezése hírére - július 12-én estére - összeszaladnak a Tóparti vendéglőbe az egykori, győri muzsikustársak, egykis közös jammelésre. De egy héttel hazaérkezése óta, már több koncertet adott országszerte. Az itt megtekinthető július 7-i felvételrészlet a Salföldi Dalföld Összművészeti Fesztiválon készült, ahol Dippold Pál író, újságíró társaságában lépett színpadra, megidézve a 40 évvel ezelőtti zenei és irodalmi hangulatokat is. A videót keresd a "részletek"-ben.

Sirsom László Jackie Orszánszkyval még Ausztráliában

A Kiscsőszi Pajtafesztiválon valósul meg, július 10-12 között a "Növelés vagy Nevelés?" projekt, hetedik Tanulmányútja.

Egy évtizede ismerkedünk, barátkozunk több Veszprém megyei hagyományőrző civil szervezettel (Élő Forrás, APTE, Fordulj Kispej Lovam Néptáncegyüttes), akik a nagy múltú Kicsőszi Pajtafesztivál szervezői és megvalósítói. A „Növelés vagy Nevelés?” című EFOP projektünk biztosította lehetőség birtokában szeretnénk tovább építeni, fejleszteni és más szervezetek képviselői (célcsoport) számára is biztosítani az együttműködés csatornáit a fenti szervezetekkel. Erre biztosít alkalmat, mintegy keretet, „ürügyet” a Kiscsőszi Pajtafesztivál, mert ott a szervezésben résztvevő szervezetek tevékenysége „élő”-ben tanulmányozható. A jobb megismerést és a kapcsolatok kialakítást a művészeti területet ismerő szakértők bevonása fogja segíteni.
Szakértők: Kovács Krisztián (népi kikiáltó, vőfély néptáncoktató), Bánhelyi József (népi fotográfus)
A célcsoport tagjai:
Úgy gondoljuk minden résztvevő számára sokféle tudás és kapcsolati bővüléssel járhat egy ilyen erősen közösségi alapon működő rendezvény hátterét, megvalósulásának tanulmányozása.

A szervezést végző szervezetek mindegyike elkötelezett a néptánc, a népi kultúra megismertetése és ápolása területén. Ezen hagyományőrző-újító, a néptáncot, zenét professzionális szinten űző csapat adja a szervező csapat alapgárdáját a mintegy két évtizede zajló megmozdulásnak. A rendezvény keretében különféle, kisebb-nagyobb, közösségi alapokra épülő művészeti és közösségépítő folyamatok zajlanak, egy 100 fő alatti településen (!), amelyek töretlenül vonzzák nemcsak az ország, de a hátrányos helyzetű kistérség különböző szervezeteit, közösségeit, hagyománykedvelő fiataljait, öregeit egyaránt.

A tanulmányúton belül, a szakértők és a célcsoport tagjai közt találkozókat szervezünk, bevonva a fesztiválszervező és a fesztiválra látogató egyesületek (APTE néptáncegyüttes, Élő Forrás Hagyományőrző egyesület, Fordulj Kispej lovam néptáncegyüttes, Békéscsabai néptáncegyüttes, stb) képviselőivel Kiscsőszön a Pajtafesztivál alatt, július 10-12 között. A felkért szakértők feladata végigkalauzolni a tanulmányút szervezőit és a célcsoport tagjait az egyes programokon, valamint bemutatni a résztvevő szervezeteket.

A tanulmányozni kívánt rendezvényt és az azt képviselő szervezeteket azért tartjuk fontosnak megismerni, mivel egyértelműen jó gyakorlatként vehető át az a szemlélet, amivel megpróbálják felhelyezni Kiscsőszt és a szomszédos Veszprém megyei rendkívül hátrányos helyzetű, a népnyelv által csak „bozót”-ként emlegetett térség településeit a magyar kultúra térképére. Teszik mindezt erőszak és rátelepedés mentesen, beilleszkedve a hagyományos falusi élet mindennapjaiba. Nem ráerőltetni kívánják a hagyományokat ezen település lakosaira, illetve az ott élő közösségekre, hanem gondos odafigyeléssel támogatva próbálják – sikerrel – visszatanítani a hagyományos falusi közösségi életmódot. Céljuk egy olyan tér létrehozása, amelyben lehetőség nyílik kipróbálni a falusi életet. Nagyon lényeges, hogy szervezők viselkedésükkel, életmódjukkal példaként szolgálnak az országból ideérkező látogatóknak, illetve úttörőként járnak elöl a térségben a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés leküzdésében.

Ezen jó gyakorlatokba való bepillantással próbáljuk szakértőinket, illetve saját szervezetünket ösztönözni hasonló szemlélet kialakítására.

A projekt célja a transznacionális együttműködések elősegítése, valamint a közösségalapú életmód és kultúraterjesztés erősítése a vizuális művészetek valamint a népi kultúra és hagyományok alkalmazásával a magyarországi konvergencia régiókban élők számára. Célja továbbá, a nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A hazai fejlesztések 

mellett szükséges nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése is, a megoldandó társadalmi hiányok és problémák j

obb kezelése érdekében.

A pályázatot az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás alapján nyerte a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, konzorciumi partnerségben a békéscsabai Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezettel. A nyertes projekt 2017. november 1. és 2019. november 30. között kerül meggvalósításra, „NÖVELÉS vagy NEVELÉS?" Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben (azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00074) címmel, 50.000.000 Ft vissza nem térítendő, 100%-os mértékű állami támogatottsággal.

A Növelés vagy Nevelés? Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű régióiban elnevezésű projekt keretében Békéscsaba-Mezőmegyeren 2019. június 8-9. között Tanulmányutat szervezetett a békéscsabai közösségek és a Kárpát-medencei Magyar Népzenei Találkozón működő közösségek életének és működésének megtapasztalására. A beszélgetések helyszínét a Csabagyöngye Kulturális Központ, Arany János Művelődési Háza és a külszíni területek biztosította. A Ház megfelelet a tanulmányút megvalósításához, kellően felszerelt és a minden – szerződésben meghatározott – eszközt biztosított. A tanulmányúton részt vettek hazai és a külhoni partnerek és meghívott vendégek egyaránt. (A további részleteket olvasd a "bővebben"-ben.

A pályázatot az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás alapján nyerte a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, konzorciumi partnerségben a békéscsabai Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezettel. A nyertes projekt 2017. november 1. és 2019. november 30. között kerül meggvalósításra, „NÖVELÉS vagy NEVELÉS?" Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben (azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00074) címmel, 50.000.000 Ft vissza nem térítendő, 100%-os mértékű állami támogatottsággal.

A 6-dik tanulmányutunk 2019. június 8-án valósult meg és ennek egyik állomása a Bábgyalogló Művészfalu Egyesület volt. A Bábgyalogló Művészfalu Békéscsabán - Jamina egyik hosszú utcájában található. Háromezer négyzetméteres parkosított övezetben kalandozhatnak itt az aprók-nagyok az év minden napján. A játékok, eszközök természetes alapanyagból készülnek. A területet magunk gondozzák, veteményes, gyümölcsös kertet művelünek. A Művészfalu vegetáriánus, törekszik az önellátásra, fenntarthatóságra, fatüzelésre. Télen meleg cserépkályha mellett melegedhetnek a gyermekek. A bábokat, textíliákat Bándiné Molnár Éva textilműves készíti. A Művészfaluban található egy igazi gombaház is, ami a gyermekek kedvenc kuckója. A letisztult, egyszerű, mesebeli térben nincs olyan gyermek, felnőtt, aki ne tudna nagyokat alkotni. Gyermekeknek, felnőtteknek szóló foglalkozások keretében életre keltik a történeteiket a Művészfalu lakói. A Bábgyalogló Művészfalu olyan gyermekeknek és felnőtteknek ad feltöltődésre, alkotásra lehetőséget, akik a világ zajától távol, mégis minőségi formában kívánnak fejlődni, megismételhetetlen pillanatokat szerezve ezzel. A különböző technikák kipróbálása, a színjátszás, a mesék varázslata áthatja a napokat. Korhatár nincs, mivel a művészet kortalan. A kiállítások témájához mindig más helyszíneket választanak, ezzel is tágítva a látásmódjukat a világ felé. A gyermeknapok azok az alkalmak, amikor vendégelőadók mutatják meg tehetségüket a kis-nagy közönségnek, az ország különböző tájairól. Egyesületi formában működik Jaminában a Bábgyalogló Művészfalu. Vezetője, szíve, lelke Seres Barbara. Három éve viszi a munka „súlyos részét” Szabó István, az általa készített hinta nagy népszerűségnek örvend, csakúgy, mint a maga faragta mesebeli kerek erdő. Azt mondja, örök időkre elkötelezte magát a falunak. Nagyszerű élményekkel, feltöltődve, sok-sok közösségépítési tapasztalatot magunkba szippantva jöttünk el a Művészfaluból… és éreztük, hogy ide még visszatérünk.

A pályázatot az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás alapján nyerte a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, konzorciumi partnerségben a békéscsabai Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezettel. A nyertes projekt 2017. november 1. és 2019. november 30. között kerül meggvalósításra, „NÖVELÉS vagy NEVELÉS?" Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben (azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00074) címmel, 50.000.000 Ft vissza nem térítendő, 100%-os mértékű állami támogatottsággal.

A 6-dik tanulmányutunk 2019. június 8-án valósult meg és ennek másik állomása a Békéscsaba legújabb közösségi alkotóterét alkotó Kollabor természettudományos élményközpont volt. Ide láttogattunk el. A Kollabor a Békés Megyei Könyvtárban található. Mindenképpen egy egyedülálló és izgalmas kezdeményezés, hiszen egy közöség tér ad teret egy újabb közösségi térnek. Elmondható az is, hogy a Kollaborhoz hasonló „makerspace” szolgáltatás egyedülálló a hazai könyvtárak tekintetében. A Kollabor azzal a céllal jött létre, hogy fiatalok számára megfelelő környezetet biztosítson az alkotásra, kísérletezésre és készségeik fejlesztésére. A kezdeményezés onnan indult ki, hogy ez egy az ötlettől a megvalósításig tartó megoldásokat nyújtó intézmény, mely a későbbiek folyamán akkor akár startup inkubátorrá is válhat a jövőben. Jelenleg 10 technológiával találkozhattunk az élményközpontban, aminek kidolgozása fokozatosan történik. Ilyen például a mozgás- és idegrendszer összefüggéseinek élményszerű felfedezése. Az ismeretek tudományos visszaigazolása biofeedback, neurofeedback eszközök segítségével. A KOLLABOR nem egy bemutató hely, hanem egy közösségi alkotótér. Szerszámokkal, lézer vágóval, CNC maróval, amit csak fás műhelynek hívnak, mivel itt található az úgynevezett piszkos technológia. Mikroelektronika, robotika, vezérlők, és 3D nyomtató a tiszta technológiás térben, ami egyben közösségi alkotótér is. Egy olyan különleges alkotótér Békés megyében ahol az egyén inspirálódhat és megismerheti a jövő kihívásait, megoldásait. A Kollabor munkatársai, megalkotói hisznek abban, hogy egy tudatos, értékteremtő közösség képes építeni a térség jövőjét. Ez az egyik legfontosabb küldetése a szervezetnek.

A pályázatot az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás alapján nyerte a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, konzorciumi partnerségben a békéscsabai Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezettel. A nyertes projekt 2017. november 1. és 2019. november 30. között kerül meggvalósításra, „NÖVELÉS vagy NEVELÉS?" Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben (azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00074) címmel, 50.000.000 Ft vissza nem térítendő, 100%-os mértékű állami támogatottsággal.

A Növelés vagy Nevelés? Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű régióiban elnevezésű projekt keretében Békéscsaba-Mezőmegyeren 2019. június 7-én zajlott a tízedik – projektben vállalt műhelymunka. A műhelymunkán részt vettek hazai és a külhoni partnerek és meghívott vendégek egyaránt. A regisztrációt követően a projekt menedzsere és a Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezet képviselője ismertette a projekt előrehaladását, folyamatát. Ez után a külhoni és a partnerszervezetek és a jó gyakorlatainak bemutatása történt és a közösségi asztalra szánt termékek átadása történt. Az előadások tartalma: A projekt vállalásunk egy kutatási tevékenység, mely már több mint egy éve zajlik Magyarországon és Erdélyben. A részeredmények bemutatása, disszeminálása történt- Lovász Gergely kutató és Molnár György igazgató előadásában. Kutatási témánk: a nyugati és kelet magyarországi országrész és a külhoni (Erdély) magyarlakta régiónak közösség alakítása, szerveződési folyamatainak vizsgálata és azok összehasonlítása. A külhoni szakértőnk a hagyományok otthona ként is szolgáló Bondár Hajnalka, aki a Sinka István Kézműves Kör vezetője. Másfél évtizede annak, hogy Nagyszalonta szívében, a Csonkatorony árnyékában kitárta kapuit a Sinka István Kézműves Kör, ahol a népikézműves foglalatosságokat kedvelő gyerekek és felnőttek is egyaránt otthonra lelnek. Majd a Vándorló Bográcsok Találkozójáról hallgathattunk előadást, Hajnal László, Óballáért Egyesület képviseletében. A Találkozó legfőbb üzenete a térségi összetartozás, az egymás értékeinek megismerése, a kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítése. Egy különleges előadást hallgathattunk a Jóhely tanulóközösségről, Gurbán Líviusz és Tószögi Letti előadásában, a Jóhely Egyesület képviseletében. Egy fiatal csapat aki egészen máshogy képzeli el a gyermekek tanítását, oktatását - nem a mai iskolarendszerben, hanem tanulóközösség formában. Ennek útját, gondolatiságat és eredményeit mutatták be. Majd Békéscsaba egyik neves és különleges közösségfejesztő BMZ- Miki Bácsi? címmel- Baji Miklós Zoltán, autodidakta performer, szobrász, festő, grafikus mutatkozott be. A változatos műfajokban dolgozó (intermédia, totális média, neo-body art) művészre a bécsi akcionizmus, Hajas Tibor és Monty Cantsin (Kántor István) neoizmuisa ugyanúgy hatott. Az utóbbi időkben egyre inkább az ősi magyar motívumok és a sámán-szertatások kerültek művészete fókuszába, mellyel új utakat nyitott a hagyományos értelemben vett perfomansz/happening kifulladóban lévő irányzataiban. Nevéhez fűződik a békéscsabai Csalánleves intermediális művészeti fesztivál sorozat és az Oriens '92 Nemzetközi Performance Fesztivál is. A projekt egyik vállalása egy 120.000 karakterből álló, a két év projekt tevékenységet és jó gyakorlatokat bemutató - Szakmai módszertani kiadvány, melynek előre haladásáról Tószögi György és Véghné Cs. Szabó Judit adott tájékoztatást a műhelymunkán jelen lévőknek. Közösségi ebéd – közösségi asztal elfogyasztása után Citera-összeköttetésben, népzene Felvidéken– Nagy Lajos, Vanger Ignác Dunaszerdahely – nyárasdi népművelők tartották meg az előadást, és mutatták be a felvidéki népzenei és kulturális életet. A műhelymunka végén pedig kerekasztal beszélgetést kezdeményeztünk a népi kultúra közösségformáló hatásáról. Gondolatindítónak Gombai Tamást kértük fel, melyből beszélgetések és kapcsolatok alakultak ki. A nap szakmai eredményeként a következő konklúziókat vontuk le: A kultúrát, a nemzeti kultúrát, sokan - ma is - mint öröktől adottat, kortól független értéket, valami abszolút jót, nemest értelmezték, értelmezik. Láttuk azonban, hogy a kultúra megalkotása folyamat, amiben minden kornak megvan a maga feladata és felelőssége. Ma azt látjuk, hogy a globalizáció folyamatában, amikor a nemzeti szuverenitás több területen veszít teljességéből, egyre fontosabbá válik a lokális hagyomány, a helyi kultúra rögzítése és megőrzése. A cél most inkább a helyi közösség-őrzés és -teremtés, az érzelmi nevelés, az életminőség emelése lehet. Konklúzióként levonhatjuk, hogy a néprajz iránti érdeklődés folytonossága nagymértékben összefügg napjainknak azzal az igényével, amely szeretné megérteni a saját kultúrát. Szeretne valamit visszahozni a szervesnek vélt kultúrából. Szeretné a népi kultúra dalokban, táncokban, rítusokban, természetszemléletben stb. megnyilvánuló esztétikai értékeit és közösségképző erejét az életminőség emelésére és növelésére felhasználni. E szemlélet jeles képviselője napjainkban Andrásfalvy Bertalan. Munkáiban hangsúlyozza a helyi (paraszti, népi) kultúra szerepét az érzelmi nevelésben, a közösségformálásban, az identitástudat megerősítésében. Ahogy ő fogalmaz: a népi kultúra szerepét a közművelődésben. Napjaink törekvéseit egyfajta kompenzációnak tekinthetjük. Valami nem létezőt akarnak létrehozni, valami elveszettet akarnak pótolni. A nemzeti kultúra megszerkesztése és a „helyi kulturális örökség megalkotása” egyaránt közösséget formált és formál: nemzetet, mint elképzelt, ám mégis valós közösséget, illetőleg valóságos helybeli közösségeket, a nemzeti kultúra és identitás őrző közegeit. A műhelymunka várakozáson felüli eredményekkel zárult.

A pályázatot az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás alapján nyerte a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, konzorciumi partnerségben a békéscsabai Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezettel. A nyertes projekt 2017. november 1. és 2019. november 30. között kerül meggvalósításra, „NÖVELÉS vagy NEVELÉS?" Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben (azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00074) címmel, 50.000.000 Ft vissza nem térítendő, 100%-os mértékű állami támogatottsággal.

A Növelés vagy Nevelés? Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű régióiban elnevezésű projekt keretében Békéscsaba-Mezőmegyeren 2019. június 6-án a projekt 9-dik műhelymunkája zajlott. Helyszín a Csabagyöngye Kulturális Központ, Arany János Művelődési Háza. A Ház megfelelet a műhelymunka megvalósításához, kellően felszerelt és a minden – szerződésben meghatározott – eszközt biztosított. A műhelymunkán részt vettek hazai és a külhoni partnerek és meghívott szakértők egyaránt. A nap tartalmas előadásokat hozott és bemutatkoztak azon szervezetek is, akik közösségfejlesztéssel foglalkoznak, közösségeket mozgatnak, fejlesztenek és a népi világban illetve a helyi településrészen aktív szerepet vállalnak. A megérkezés és az újra találkozás öröme mellett, köszöntéssel indult a műhelymunka. Garay Éva a CsabaKET részérő üdvözölte a csapatot és örömét fejezte ki az együttlétnek. Az újbóli találkozás felelevenítette az előző évben megélt élményeket és már a kezdetekben megfogalmazódott az, hogy szükség van a közösségek, szervezetek ilyen jellegű találkozásira, beszélgetésekre, mert ezek nagyon fontos építő kövei a szervezetek közötti együttműködésnek. Ezután a projektgazda menedzsere Hartyandi Jenő - Mit kíván az Együttlét? címmel előadást tartott a közösségi működés 12 pontjáról.  Legyen béke, közösség és egyetértés. 3.„Hidd el hogy a közösségi működés is képes sokfajta jóérzés előidézésére!”- de ehhez bele kell vinned saját ötleteidet is. Ezt követően Közösségi értékek a Körösök Völgyében Pócsi Gabriella, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület képviseletében tartott előadást. A természeti értékeiről közismert Körösök Völgye az elmúlt években kezdi egyre szélesebb körben felfedezni helyi értékeit, amelyek egyben egy közösség kialakulását, megerősödését vagy akár újraéledését jelenti. Így jött létre 2018-ban például a Tanyák a Körösök Körül nyitott tanyagazda hálózat vagy épp alakulóban van KörösKosár bevásárló közösség helyi termékekre és kézműves termékekre alapozva. Egy érdekes és az esélyegyenlőségnek is teret adó előadással, az egyházi közösségfejlesztés tapasztalatairól tartott előadást: A nyitott egyház címmel Ilyés Lóránd Tibor, Szűz Mária Szetnt Neve Plébániáról, Újkígyós városából. Egyházközösség szervezés és programmegvalósítás a mai kor modern kihívásai mellett. Az egyházi értékek közvetítése. Ezt követően a már a tavalyi évben is elindult és kísérleti közösségépítő módszerként bevezetett KÖZÖSSÉGI ASZTAL működésre került sor. Tapasztalataink szerint hatékonyabban, gördülékenyebben zajlott a folyamat és érződött, hogy előre készültek a műhelymunka résztvevői.  Az hozott helyi étkek kóstolgatása után egy közös éneklésre és daltanulásra hívott bennünket Palotay Judit, Tulipántos Egyesület – és a Meseházi Családi Dalárda tagjai. Majd bemutatta az egyesület tevékenységét. „Az ének hűség otthonunkhoz, hűség múltunkhoz, édesapánkhoz, édesanyánkhoz, történelmünkhöz. Hűség az anyanyelvhez, hűség önmagunkhoz. Fontos éltető erő sok gonddal, bajjal küszködő világunkban, erőt ad a jövőért vívott kemény harcainkban. Aki énekel, nem magára gondol elsősorban. Azért énekel, mert az ének kitárulkozás, az ének vallomás, az ének vigasz, eszköz a másik emberhez, egy nagyobb közösséghez. Az ének a lélek megtartó ereje, azért van, hogy a szív el ne hervadjon.”(M.M.) A délután folyamatában a Zöld sziget és a Hungarikumok Akadémia játszóháza – Péter Enikő, a Fenntartható Térségért Alapítvány képviseletében röviden bemutatta a játszóházat, majd saját élmény megszerzésésre, vagyis játékra hívott bennünket.  A játékok nagy része az alapítvány által kifejlesztett és létrehozott egyedi játék, nagyrészt természetes anyagokból készült, részben újrahasznosított vagy újra használatba vett elemekből áll. A Hungarikum Akadémia a hungarikumok, a helyi értékek megismerését, a környezetünkben található értékek népszerűsítését hivatott szolgálni, míg a Zöld Sziget játszóház témája a szelektív hulladékgyűjtés és a tudatos környezetvédelem. A helyi kezdeményezéseket képviselve Mezőmegyeri Kézműves Faluért Egyesület tevékenységét mutatta be Gellai Ferencné – Ica néni, Mezőmegyer egyik legidősebb és legkreatívabb asszonya. Ő a Kézműves faluközösség kialakulásáról beszélt, Békéscsaba külvárosi településrészén, 12 aktív kézműves által. Tervek, jelenek és a fenntartható jövő kérdéseit osztotta meg velünk. Érdekes előadás hangzott el az erdélyi közösségfejlesztés tapasztalatairól, Lázár László, Székelyudvarhelyi szakértőnk előadásában. Témája: Miben különbözik a magyarországi és az erdélyi közösségfejlesztés? vajon egy nyelvet beszélünk-e? ugyanazt értünk-e egy-egy fogalom mögött? – az előadásokban ezen kérdésekre keresstük a választ.  A nap végeztével a dévaványai Hagyományőrző Nők Egyesületének elnöke, Varga Istvánné képviseltében a kürtős kalács és lekváros bukta – mint a haza ízek őrzői – gyúrására és sütésére hívtak bennünket.  KÖZÖS VACSORA után pedig éjszakába nyúló kötetlen beszélgetés zajlott a résztvevőkkel. A közös vacsora elfogyasztása utána – a környezetvédelmi szempontokat és a tudatosságot is figyelembe vevő kezdeményezésként, arra kértük a szakértőket, szakmai megvalósítókat és a célcsoportunk tagjait, hogy hozzanak saját magukkal evőeszközt, tányért és poharat. A tavalyi évben elhatároztuk, hogy nem használunk műanyag étkészletet, mert rengeteg szemetet termeltünk vele. Ez a kezdeményezés sikert aratott. Amit mi biztosítottuk a 3 fázisú mosogatási lehetőséget, melyet a résztvevők rendelkezésére bocsájtottuk. Meglepetten tapasztaltuk, hogy milyen egyszerűen és rugalmasan alkalmazkodott a csapat a helyzethez. Két év tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy a projektünk címe a Növelés vagy nevelés? közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű régióiban – ennek értelmében jelen esetben bár nem növeltünk, hanem neveltük ezzel a kezdeményezésünkkel a műhelymunka résztvevőit. A műhelymunka sikeresen lezajlott.

A pályázatot az EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívás alapján nyerte a Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány, konzorciumi partnerségben a békéscsabai Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért szervezettel. A nyertes projekt 2017. november 1. és 2019. november 30. között kerül meggvalósításra, „NÖVELÉS vagy NEVELÉS?" Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben (azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00074) címmel, 50.000.000 Ft vissza nem térítendő, 100%-os mértékű állami támogatottsággal.