"A világ legjelentősebb világzenei eseménye, a WOMEX 2015-ben Budapesten kerül megrendezésre október 21-25. között. Ez önmagában is komoly eredmény, ám azt is elmondhatjuk, hogy hála a szervezőknek (Hangvető Kft.), nálunk lehet először WOMEX a kelet-európai régióban. A WOMEX (World Music Expo) többfunkciós rendezvény, ahol esténként lehetőséget kapnak a bemutatkozásra a feltörekvő előadók, míg napközben konferenciákat látogathatnak, vagy dokumentumfilmeket nézhetnek a résztvevők, akik rendszerint a szakma krémjéből kerülnek ki. Mindezek mellett egy nagy vásár is a WOMEX, ahol rengeteg fesztivál, ügynökség, kiadó és újságíró képviselteti magát, az egészet pedig tetézi a WOMEX Awards, ami a világzene legrangosabb díjátadója. Az expót idén 21. alkalommal rendezik meg, Budapest lesz a 13. város, amely helyet ad az eseménynek. A budapesti WOMEX főbb programhelyszínei a Művészetek Palotája, az A38 Hajó, illetve a Bálna lesznek, előbbi a zenei programoknak, míg utóbbi a vásárnak ad majd otthont. " - idézet a sajtóanyagból.
A Mediawave nem kereste a kapcsolatot a nemzetközi szervező csapattal, mert más nagyságrendnek és zenei irányúltságúnak tartotta az eseményt. A világzene nem a Mediawave profilja, az etnkusság igen, de az a mi szemünkben más fogalom. Utóbbi népzenét és népzene által hitelesen ihletett modern zenéket  jelenti. A világzene pedig a - természetesen a könnyű érthetőség kedvéért leegyszerűsítve - a lekvárral megkent rántpshúst, ami esetenként még egy kis kecsöppel is le van löttyintve. Önmagában mindegyik finom, és úgyis egy gyomorba megy, mondja bölcs mondás.  De mi mást gondolunk erről. Ezért is ért meglepetésként bennünket, hogy nyilván helyi, pontosabban magar etnikus dolgokkal foglalkozó szervezetet keresve a Womex szervezői megtaláltak bennünket. EtnikARChív (katt a címre) nevű webes film és fotó archívumunk keltette fel érdeklődésüket és ennek benutatását emelték be programjukba. Továbbá tanácsokat kértek tőlünk a Womex Filmfesztivál magyar szekciójával kapcsolatban.  Október 22-én 11 órától levetítik Hartyándi Jenő Gyimesi filmüzenet  (katt a címre) című régi etnikus dokumentumfilmjét, ami a gyimesi csángó magyar kultúrát mutatja be.

Robi a Mediawave alapember, fotográfus volt. Már a kilencvenes évek végétől fotózta a korai fesztiválokat és szinte összenőtt velünk. Elsősorban az ő míves fotográfiái miatt maradtak fenn az akkori időszak, majd a 2000-es évtized fesztiválhangulatai.  Szívinfarktusa utáni hosszú lábadosásából felállt és az ide 25 évfordulón ismét fotótott és velünk volt. Ekkor köszöntöttük az EGYÜTTLÉT idejére eső hatvanadik születésnapján. Hiányozni fog nekünk. Legyen könnyű neki a föld!

Az idei Együttlét (katt a címre) galériájában is rengeteg fotója látható, de érdemes átnézni az 1996-2006 közötti fesztiválok fotógalériáit (katt a címre) is, amit az ő fotói uralnak.  

A 25 éves szülinapi partin Fazakas Rita fotóssal, a Monostori erődben

(Nagy Péter fotója)

„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó.” (Göncz Árpád, 1990. augusztus)
Életének 94. évében, családja körében meghalt Göncz Árpád politikus, író, műfordító, a rendszerváltáskor létrejött harmadik magyar köztársaság első államfője, első évtizedének egyik legfontosabb politikusa. A hírt az MTI megerősítette.

Videók itt tekinthetők meg a Mediawave-en tett látogatásáról: "A MEDIAWAVE'97 Fesztivál nagyon feszült légkörben jött létre. A fesztivált megelőző fél évben maximalizálódott a feszültség az önkormányzat és fesztivál között... több retorziót alkalmazott velünk szemben, amelyeket mi a médiának elmondtunk, ebből pattant ki országos botrány. Ennek híre eljutott Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, fővédnökünkhöz, aki bejelentette, hogy eljön a fesztivál zárónapjára és több eseményen résztvesz. Ez abszolút a legmagasabbszíntű kiállás volt a fesztivál mellett, a helyi hatalmasságok ellen. Úgyhogy a képeken látható békés állapot a felszín, a kulisszák mögött érdekes dolgok történtek. Pl. a fesztivál záróünnepséget megelőző zárófogadásra - teljes meglepetésünkre - szabályosan berontott a város politikusainak nagy része... Árpi bácsi azonban karakán gyerek volt, nem állt velük szóba, hiszen miattunk jött. A polgármester hiába kerülgette, egy kézfogáson túl, több nem jutott neki, elfordult tőle. Velünk, vendégeinkkel, zsűritagjainkkal beszélgetett... Aztán a díjátadó, záró ünnepség után, amikor meginvitált a nagy fekete autóba, hogy együtt menjünk át a romos zsinagógában kedődő gálaműsorra, kezembe nyomott egy faxolt levelet, amely az önkormányzat levele volt, amelyben figyelmeztették, hogy a fesztivál és a zsinagóga egy veszélyes hely. Nem javasolják, hogy eljöjjön..." /Hartyándi Jenő/ Árpi bácsi elsőként /2001/ kapta meg a Párhuzamos kultúráért díjat.
 

Sorban a harmadik rangos elismerést kapta Boros Ferenc és Horváth Zoltán dokumentumfilmje, a szendiszűcs. Ezúttal a 61. Országos Független Film Fesztivál legjobb portréfilm díját nyerte el a hétvégén. Az alkotópáros több szálon kötődik a Mediawave-hez: nyári tábor részvétel, szombathelyi időszak munkatársai...

Tíz éve tagja a Mediawave az EJN-nek, az európai jazzfesztiválokat és klubokat szervezeteket összefogó szervezetnek. Több esetben adtunk helyet nemzetközi szakmai konferenciáknak (pl. 2010-ben "Növelés vagy nevelés" címmel, itt érhetők el videón az előadások) ez idő alatt és sok EJN tag tette tiszteletét fesztiválunkon. A 2000-es évek közepé, Nagy Ildikó "Bigi" kolléganőnk elnökségi tagként is képviselt bennünket egy választási időszakban. A budapesti konferencia - amelynek házigazdája a Budapest Music Centrum (BMC) - nem tét nélküli összejövetel, hanem szándékoltan kelet-nyugat határára pozicionált. A konferencia nyitómoduljába három magyar szervezetet kértek fel, hogy beszéljen a saját és a magyar jazz helyzetéről. A házigazda BMC-t, a Trafót és a Mediawave-t. Minket Csobod Judit, zenei szervező kollégánk képvisel. A szervezetről és a konferenciáról magyarul és angolul több itt olvasható. A részletekben Hartyándi Jenő nyitópanelbe szánt írása olvasható és két klip is látható a Tartóshullám/Mediawave Együttlét hangulatáról és jazzprogramjairól.

A lebontásra ítélt Győri Ifjúsági Ház belső udvarában található vadgesztenyefa lehet az Év Fája 2015-ben. Eddig már a döntőben van. Aki szeretné, hogy győri fa legyen az Év Fája, szavazzon erre: 6. A körbeépített győri vadgesztenyefa http://evfaja.okotars.hu/dontosfak. Feltételekért katt ide! (A szavazás után kapsz egy e-mailt, csak a benne lévő linkre kattintva érvényes a szavazatod!) A Győri Ifjúsági Ház - s annak belső udvarán álló vadgesztenyefa kultikus szerepet töltött be a város életében, emlékezetes irodalmi, zenei és színházi előadások mellett innen indult útjára a Mediawave fesztivál és a fa alatt szervezte rendszerváltó helyi megmozdulásait a Demokratikus Akció Szövetség (DASZ), itt működött a legendás TÉR-KÉP című hetilap szerkesztősége. A mintegy 85 éves győri vadgesztenyefa nem mérete és különleges habitusa miatt, hanem a természeti és az épített környezet harmonikus együttélésének pozitív példájaként érdemli ki az Év Fája elismerést. Az épület és a fa együttese a harmonikus környezetbe illesztés és a környezet-tudatos építészet szinte egyetlen megmaradt hazai úttörő példája. A jelenlegi győri városvezetés az épület lebontását tervezi, helyére parkolóházat építenének. A Győri Ifjúsági Ház - s benne a város első körbeépített vadgesztenyefája - megmentésére széleskörű civil összefogás bontakozott ki Győr városában. Mivel a vadgesztenyefa nem közterületen, hanem az önkormányzat tulajdonában álló, 6989 hrsz számú ingatlanon, a Győri Ifjúsági Ház épületének belső udvarában található, az nem szerepel Győr város közterületi zöldfelületi nyilvántartásában.

A Mediawave Nyári Művészeti tábor új "részlege" volt a Dömötör Luca és Raubinek Lili vezette Szabad Mozgás Műhely, amely már a Mediawave Együttléten is megvillant a Grencsó Ifjúsági Szabadcsapat kiegészítéseként. A filmet Dömötör Péter szerkesztette és vágta, valamint rögzítette a filmes műhely fiatal operatőrei segítségével. A film itt érhető el!

Tavaly nyáron, a brazil télben találkoztunk Mártával egy Sao Paulo közelében lévő, őserdei magyar tánctáborban, miután Dél-Amerika magyar néptánccsoportjai két estén át zajos sikert arattak a Sao Paulo-i Nagyszínház teltházas közönsége előtt.

Már az is furcsa és izgalmas volt, hogy a Mártán kívül ott lévő másod, harmad, negyed, sőt ötöd, hatod generációs magyarok milyen hitelesen és felkészülten táncolják a különböző magyar tájegységek táncait. És mily sokan beszélik többé-kevésbé jól a magyar nyelvet. Azt hiszem érthető, hogy miért nem természetes dolog ez ily távol Magyarországtól, amely számukra már nem szülőhaza, hanem származási ország, a magyar pedig származási nyelv, amely találó kifejezést tőlük hallottam. Ők - Márta kivételével - mind I. és II. Világháborús, valamint 56-os magyar menekültek leszármazottjai, de van egy egészen kuriózumszámba menő 1891-92-ben kivándorold magyar „sziget” Dél-Brazíliában. Ők a kilátástalan magyar helyzet miatt mentek, mai kifejezéssel élve „gazdasági menekültek” voltak. Még kevésbé köztudott, hogy milyen nagy szerepük volt az 1848 után, a megtorlás elől Dél-Amerikába menekült magyar szabadságharcosoknak, befogadó országuk felvirágoztatásában. Tudósok és feltalálók, köztük a golyóstoll feltalálója, és nagyon sok katona. Pl. Uruguay és Paraguay nemzeti harcában, mindkét oldalon magyar volt a hadsereg parancsnoka. Ők mai szóhasználattal „politikai menekültek” voltak.
 

A vasfüggöny az 50-es években

A budapesti Aranytízben megrendezésre került 22. Országos Diákfilmszemlén a következő Mediawave érdekeltségű filmek nyertek díjat: középiskolás kategria - alkotói díja: Izer János: TeKerj és ...hattyuk című filmjeiért, az első a nyári táborban, a másik a pannonhalmi bencés filmkurzus alatt készült. Legjobb reklámfilm: Réti Benedek & Dosztár Bence & Szalai János: Műhely reklám (Pannonhalmi Bencés Film Kurzus), a HVG különdíját nyerte: Kovács Balázs & Csécsei Zsombor: Monoton (Pannonhalmi Bencés Filmkurzus). A fiatal filmes kategóriában alkotói díjban részesült: Monory Csaba Bulcs: A Dunánál és a Ne habozz című filmjeiért. Az első a Mediawave Fesztivál alatt készült, a másik a nyári táborban. A filmek a címükre kattintva megtekinthetők.

JazzMa beszámolója

Maloschik Róbert és Csányi Attila beszámolója

Tegnap (2015. augusztus 27.) reggel háromnegyed kilenckor találkoztam Csányi Attilával és Ráduly Mihállyal a Nyugati pályaudvar bejáratánál. A 9.07-es járattal indultunk Nagymaros felé, hogy a Szabados György szellemiségét tovább éltető ADYTON Együttlét táborba látogassunk. Az esti 9.05-ös viszonylatra várva, már a peronon megbeszéltük, érdemes volt kijönni, mert Grencsó István vezetésével jó hangulatú próbákba csöppentünk bele. Számomra külön öröm volt, hogy Kisgyörgy Ilka erdélyi énekeslány (szeptembertől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékének növendéke!) is jelentkezett a táborba (nyáron többször is győzködtem, ott a helye…). Az igazi meglepetés azonban az volt számomra, hogy Bécsből átjött Bábiczki Boglárka! Ő a kedvenc Bogi nevű jazzénekesnőm, és nem csak azért, mert 2012-ben bejutott a Montreuxi Jazz Fesztivál énekverseny döntőjébe… Ráduly Misi is nagyon jókedvű volt, így az ebédutáni közel 1 órás beszélgetés is jóhangulatúra sikeredett. Utána jött a délutáni Regölés próba, nekem az is tetszett. A vacsorának feltálalt tzatziki elég ciki volt, de éhünket egy másik helyen sült kolbásszal csillapítottuk. Majd következett a „napzáró” koncert, amelyről a szünetben el kellett jönnünk, hogy elérjük a vonatot. Mondtam is Szabados Jutkának: „Ha létezik olyan, hogy Mennyország, akkor Gyuri most biztosan mosolyogva tekint le onnan Nagymarosra.” – A szerk.