Kétségtelen tény, hogy Grencsó István ma az egyik, ha nem a leghitelesebb magyar improvizatív zenész a nemzetközi zenei színtéren. A hatodik X fele erősen közelítő zeneszerző, muzsikus rögös életpályát futott be, amely tele volt kirekesztéssel, mellőzéssel, periférián levéssel. A 80-90-es, valamint a 2000-es évek "magyar jazzélet"-nek nevezett képződménye, amely hosszú időszakaiban inkább volt egy Budapest centrikus, a koncért marakodó gittegylet, mint művészeti értékek mentén szerveződő csoportosulás - kívétel ez alól 80-as évek legendás vidéki jazzklubhálózata -, mára nagyrészt megfáradt, végletesen elöregedett, már a felhők csücskéről szemléli a maradék marakodást. Ilyen a természet rendje. A fiatalok jönnek, az öregek mennek. Az egykori hangadók, pénzlenyúlók, hatalmukkal, politikai kapcsolataikkal visszaélők elcsendesedtek. Legfeljebb írmagjuk maradt. Sokat tudtak ártani, de "áldásos" tevékenységüket szerencsére mára belepte a por, lassan elfeledkezünk róluk.

Ellenben itt vannak a fiatalok, na és Grencsó István. Akinek alapvetően a kirekesztő pályatársak ívét kellett volna befutnia. Korai kirekesztettként és későbbi tudatosan más utakat járó, örök kísérletezőként neki ellenben más adatott. Egyfajta szívósság, rendíthetetlenség, az út írányának egyre biztosabb tudata, a pillanatlovagok, sikerhajhászok és állami díjakat kijárók mára eltűnt lenyomatának ellentéteként... (folytatás a részletekben)

December elsejéig, nagyjából másfél hónappal a január 10-i nevezési határidő előtt, már 79 országból 821 filmnevezés érkezett a következő Tartóshullám/Mediawave Együttlétre. Mindez kb. 250-el több a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ez az örömteli hír, némiképp aggodalommal tölti el a szervező csapatot, mert az előző rendezvényre beérkezett, összesen 1496 nevezés is már nem kevés munkát rót a filmszelekciót végző előzsűrire. Az aggodalom oka, hogy a távoli határidőig még igen sok, akár utolsó pillanatos nevezés érkezhet. Ugyan az előző évek tapasztalata alapján az utolsó pillanatosság (és utániság) főként a magyar nevezőkre jellemző, amit a következő felsorolás is jól mutat. Eddig a legtöbb filmet Franciaországból (171), USA-ból (102), Mexikóből (67), Spanyolországból (53), Iránból (45) nevezték - és a magyarok (13).

Fotó az egyik nevezett filmből - Martyna Majewska (POL): Multiphrenia.

A Győri Művészeti és Fesztiválközpont a győri Műhely folyóirat és a Radnóti Irodalmi Társaság szeretettel hívja Önt, családját, barátait 2015. december 10-én, csütörtökön 17 órára a Győri Művészeti és Fesztiválközpontba (Zichy-palota, Liszt F. u. 20.)

Vendégeink:

Ferenczes István (József Attila-díjas költő, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztője), Lövétei Lázár László (József Attila és Radnóti-díjas költő, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztője), Fekete Vince (József Attila-díja költő, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztő helyettese)

www.hargitakiado.ro

Vendégeinkkel beszélget:

Pottyondy Nóra

Az Európai Fesztivál Szövetség (EFFE) tavalyi minősítési folyamata eredményeként 25 magyar fesztivál (köztük a Tartóshullám/Mediawave) került be a jelenleg 760 minősített európai fesztivál közé. Zárójeles információ, hogy ma Magyarországon közel 3000 rendezvény nevezi magát fesztiválnak, többségében jogosulatlanul használva e jelzőt.  A tisztulási/tisztítási folyamat része a Magyar Fesztiválszövetség által kordinált magyar regisztrációs és minősítési rendszer, amely 4 éve működik és ebben kb. 150 magyar fesztivál nyert minősítést, vagy úgyis fogalmazhatjuk, hogy merte magát alávetni egy szakmai minősítési folyamatnak. Párizsban 2015. szeptember 27-én volt az EFFE első Díjátadó Gálája. Az EFFE nemzetközi zsűrije – melynek elnöke Vincent Baudriller, a lausanne-i Théâtre Vidy igazgatója – a 31 országot képviselő 760 minősített európai fesztiválból idén tizenkettőnek ítélte oda az Európa kiemelkedő fesztiváljainak járó díjat. Magyar díjazott sajnos nincs, van viszont egy lengyel, egy horvát és egy cseh fesztivál a díjazottak között. Egyben elindult az EFFE online kalauza is, mely a közönség számára dátum, helyszín és műfaj szerint teszi kereshetővé a 760 EFFE minősítést kapott európai – köztük 25 magyar – fesztivált, a platformban résztvevő fesztiválok számára pedig kapcsolatépítési lehetőséget kínál.

A 25 éves Mediawave sokrétű bemutatkozási lehetőséget kapott a székesfehérvári "Fehérvászon" Független Filmfezstiválon, amely november 27-28 kerül megrendezésre. Best of Mediawave címmel szatírikus filmválogatás lesz az első 10 év legjobb filmjeiből. Ezt Mediawave hangulatok fotókiállítás keretezi a nemrég elhunyt Kassay Róbert és más fotográfusok munkáiból. "(nem) Csak a szépre emlékezem" címmel beszélgetés és kötetbemutató is lesz a nemrég megjelent 25 éves feszivál összefoglaló kiadvány kapcsán a rendszerváltás utáni vidéki párhuzamos vagy underground kultúra változásáról, lehetőségeiről. A részleteket, programot lásd a részletekben.

Örömmel üzenem mindenkinek akit érdekel , hogy elindult az első hazai szerkesztésű reggae diszkográfia  honlap: www.reggaeocean.org Már most 5300 énekes és zenekar - köztük 1700 jamaikai előadó - több mint 24.000 lemezének ( LP , CD ) címe böngészhető. A művészek saját honlapjai ( kb. 3500 ) belinkelve. Zenészek írjatok ! Bárki bekerülhet aki már legalább egy saját albumot (LP , CD) kiadott: www.reggaeocean.org/write-me

ÁMON Ábrahám irie@reggaeocean.org
https://www.facebook.com/pages/

ReggaeOceanorg/121024754765179

A Reflex Környezetvédő Egyesület Borkai Zsoltnak küldött nyílt levelében kezdeményezte a Püspökerdő védetté nyilvánítását. Szeretnénk, ha a védetté nyilvánításért indított kampányba minél több győri civil szervezet kapcsolódna be és segítené annak sikerét! Az elmúlt hónapok történései rámutattak, hogy a Püspökerdő ügye igazi győri közügy, a helyieknek fontos az erdő és az erdő nyújtotta szolgáltatások. Ha kíváncsi vagy arra a folyamatra, melyben sikerült a Püspökredő 35 hektáros részét megvédenünk látogassa le honlapunkra. További részletek a mellékletben.

Szabados Győrgy zenei és szellemi hagyatékát ápoló lelkes civilek áldozatos munkájának eredményeként, Bognár Ferenc szerkesztésében megnyílt a Szabados György Zenei Könyvár. A könyvtár a 2011-ben elhunyt, a magyar improvizatív zene atyjának aposztrofált Szabados György zenei tevékenységének fennmaradt zenei emlékeit teszi közkincsé, ingyenes formában. Az archívum zenei ritkaságainak többségét fanatikus gyűjtők mentették meg, mert Gyuri bá' kulturpolitikai okból nagyon kevés lehetőséget kapott lemezkészítésre a szocializmusban, majd a rendszerváltás után sem változott komolyan a helyzete, mert akkor meg az üzlet kedte irányítani a CD kiadást. A lenti kép azon általunk szervezett 1982-es koncerten készült a győri Ifjúsági házban, amely a legendás Győri Nemzetközi Jazzkoncert-sorozat első állomása volt. Itt sikerült összehoznunk Anthony Braxtonnal, a kor talán legnevesebb amerikai fekete muzsikusával, ami akkor nagyon nagy eseménynek számított, mert az ország zártsága miatt nem nagyon jártak errefelé külföldi muzsikusok. (E koncert is hallgató az archívumban.) E koncertsorozat nagy hatást gyakorolt az egyre karakteresebb magyar improvizatív zenét játszók csoportjára, amely vezéregyénisége, tanítómestere Szabados György volt.

Anthony Braxton (USA) & Szabados Trió (Győr, 1982)

Fotó: Kulcsár György

Nagy Péter közösségi levele:

Az Év Fája pénteki díjátadásán Madarász Zsuzsával és Kovács Lacival közösen vettük át a 4. hely oklevele mellé a HŐS FA kitüntető címet is. Utóbbi egy fekvő A/4-s formátumú tábla, 45 fokos szögben ráerősítve egy kb. 1,5 méter hosszú, 40 mm x 65 mm profilú faoszlopra. Nyilván azért ilyen formájú a HŐS FA díja, hogy a fa lombja alatt, a törzs közelében földbe ásva, rögzítve hirdesse országnak világnak: Magyarországon 2015-ben a körbeépített győri gesztenyefa kapta a HŐS FA címet. (további részletek és dilemmák a részletekben.

Ráduly Mihály (R.M.):

Turi Gábor első könyve több mint 32 évvel ezelőtt készült, ő volt az első, aki magyar jazz-muzsikosokkal jelentetett meg egy teljes interjúkötetet, melynek legterjedel¬mesebb beszélgetéseit Gonda Jánossal és Szabados Györggyel készítette. A következő könyvében, ami 1999-ben a Jazz ideje címen jelent meg, ugyanennek a két embernek mond köszönetet a családján és John Coltrane-on kívül: „Köszönet Gondának a pártfogásáért és Szabadosnak a szellemi inspirációjáért.” Ebben az interjúban csak Szabados Györgyre emlékezünk. Tehát, mi az a szellemi inspiráció?  (a hosszú és alapos riport folytatásást lásd a részletekben)